A fogvatartott beleszeret undorítóan viselkedő és félelmetes elrablójába. A szerelem pedig végül jóvá változtatja a gonoszt. A történet vége házasság és gazdagság (bővebben nem részletezve).
Ez a mese egyszerre tökéletes terep a feministáknak, pszichológusoknak, és a cukormázas, rózsaszín rajzfilmek alkotóinak. De miről is szól a Szépség és a Szörnyeteg?
A mese több változatban létezik, első formája egy francia, középkori tündérmese. A számtalan variáció alapja ugyanaz: lányoknak üzen arról, igencsak manipulatív módon, hogy hogyan látható meg egy kapcsolatban a rossz álarca mögött a mesebeli királyfi. A mai tiniknek szól egyébként ugyanennek a klisének Twilight-féle változata, ahol a vámpír zsarnokoskodik egyenlőtlen kapcsolatban kedvesén. És hozzá kell tenni, hogy hihetetlenül népszerű.
Sokan okolják a Disney-t azért, hogy a 20 éve gyártott filmmel nagyon széles közönség elé állította követendő példaként az eredetileg középkori kapcsolati viszonyok elfogadását segítő lánymesét, amelynek népszerűsége azóta is töretlen. Fogékony kislányok elé tártak egy tökéletes Stockholm-szindrómát követendő példaként. Vagyis azt a folyamatot, amikor a túszok szeretetet kezdenek érezni elrablójuk iránt, aki lényegében életük-haláluk ura. És hogy ez nem mindig alakul ki? 5-6 éves kislányok, ha megkérdezik őket a Szépség és a Szörnyeteg mese megnézése után, hogy ők is a szörnnyel maradtak volna-e, habozás nélkül igennel felelnek. És ez elgondolkodtató.
Egy másik szemlélet szerint viszont a mese azt is példázza, hogy az életben nem kaphatunk meg mindent. Nincs egyszerre szépség, jóság, gazdagság, biztonság és még annyi minden, amire vágyunk. Ahhoz a helyzethez kell alkalmazkodni, amilyenbe kerültünk, elfogadással, beletörődéssel, legjobb tudásunk szerint. És akkor talán minden jobbra fordulhat, csak hinni kell benne.
Tiltsuk, támogassuk? Ti mesélitek?
Ha tetszett a bejegyzés, kövess a Facebook-on is.
Ha szeretnél meséket olvasni, szeretettel várunk meseblogunkra is.
